AngyalZÖLD, az angyalföldi önkormányzat zöld programja

Mikor március végén a Ferenciek terén rendezett minikonferenciára az egyik résztvevő összehajtható rollerével érkezett, majd bemutatkozott, hogy ő Gábor Péter, az AngyalZÖLD program koordinátora, már tudtam, hogy Budapest XIII. kerületében nem a szokványos módon bánnak a városi fákkal. A Közszolgáltató Zrt. Közterületi Divíziójának folyosótárgyalóján kávézás közben Helembai Mihály közgazdász végzettségű divizióvezető és Gábor Péter tájépítész, környezetgazdálkodási ágazatvezető magyarázzák a rendszerüket.

Ha valahol integrált szemléletről beszélnek, rögtön gyanakodni kezdek, de itt nagyon hamar megértem, hogy miért jó, hogy a zöldfelületek kezelése szoros kapcsolatban van a parkolási ágazat és a közútkezelő ágazat munkájával. Hogy lehetne a zsúfolt újlipótvárosi és angyalföldi utcákon anélkül gyarapítani a zöldfelületeket, hogy az autóforgalmat szabályoznák? Forgalom- és sebességcsökkentésre van szükség, ráadásul a parkolási rendszer bevételt is hoz, amit a zöldterületekre lehet fordítani. Eddig a rideg rendszerszemléletű közgazdaságtan, ezután viszont szellemes kezdeményezések következnek. Olyan kunsztok, amilyeneket egy rolleres ágazatvezetőből kinéznénk. Néhány példa: A lakótelepi zöldterületek fejlesztése nemcsak Angyalföldön, országszerte kulcskérdés. Meglepő, de a 40 évvel ezelőtt felhúzott épületek között a fák is 40 évesek, vagyis árnyékot adnak, megkötik a port és szépek is. Persze a hanyagság évtizedei után sok a lepusztult terület, folyamatosan áldozni kell a fenntartásra és a felújításra is, aminek Angyalföldön a közösségi tervezés az első lépése.

Sok időbe és energiába kerül, de kimutathatóan gazdasági előnyei is vannak, ha egy projekt megvalósítása során nem a tiltakozó lakosok ellen harcolnak, hanem a véleményüket kezdettől beépítik a tervekbe. A kerületben feltűnően sok az új fasor, a szabadtéri fitnesztér, a hűsítő szökőkút. Ezek minősége és mennyisége kétségkívül összefügg azzal, hogy a XIII. kerület Budapesten belül is a gazdagabbak közé tartozik. De mielőtt szegényebb önkormányzati vezetők azt mondanák, hogy “erre nekünk soha nem lesz pénzünk”, ismerkedjenek meg a partnerségi programokkal.

A XIII kerület fenntartásában álló zöldterületeken nem fordulhat elő, hogy egy fa kivágása úgy kezdődik, hogy váratlanul felbukkan egy fűrészes ember. A tervezett fakivágásokról jó előre tájékoztatják a lakosságot. Minden egyes kivágásra tervezett fán érthető szöveg mutatja be a fát, a fakivágás indokát és azt is, hogy mit telepítenek a helyére. A lakosságnak pedig ideje van tájékozódni, a Divízó munkatársai telefonos és e-mail megkeresésükre is válaszolnak. A zöldfelületek fenntartása, folyamatos gondozása alighanem országos probléma. Ezt felismerve indították el az Angyalzöld program keretében a védnökségi pályázatokat. Ma már társasházi udvarok zöldítésére és homlokzatok befuttatására is lehet pályázni.

Cégek, civil szervezetek, oktatási intézmények a közterületeken akciók keretében takarítanak és padokat festenek, és ha egy közösség igényli, akkor vállalhatja egy-egy zöld közterület gondozását. A figyelmes sétáló a Pozsonyi úton megpillanthat olyan gyerekrajzokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy a fák alatt egy-egy mini virágoskertet iskolások ültettek és gondoznak.

A XIII. kerületben arra törekednek, hogy a zöldhálózati fejlesztések és később a fenntartás kérdéseit a lakossággal egyeztessék. Persze beszélgetésünk során hamar kiderül, hogy a dolognak árnyoldala is van. Az üzemeltetők néha úgy érzik, hogy minél többet dolgoznak, annál nagyobbak lesznek a lakossági elvárások. Szó sincs arról, hogy most már nagyjából megoldódtak a dolgok, ezért kevesebb a kérés és a panasz. Ám a XIII. kerületi önkormányzat továbbra is elvárja, hogy egyetlen lakossági panasz után se maradjon el az intézkedés, vagy legalábbis a korrekt válasz.

Az AngyalZÖLD stratégia lényeges eleme, hogy nem egyetlen választási ciklusra, hanem hosszú távra tervez, de minden évre le vannak bontva a feladatok és az eszközök, és nem marad el a folyamatos nyomon követés (monitoring) sem.

A beszélgetés után Bardóczi Sándor tájépítésszel, a Greenpeace tájépítész szakértőjével a talajvíz-kútból öntözött Országbíró-sétány fái között gyaloglunk a metró felé, és közben megállapítjuk: az AngyalZÖLD program sok elemét az egész ország zöldfelületekkel foglalkozó szakembereinek érdemes ellesni. Rajtunk nem múlik, hamarosan folytatjuk a beszámolót.