Ne irtsuk ki az ezüst hársakat!

A nagy múltú brit Biology Letters folyóirat nemrégi cikkét az Index „Halált hoz a hársfa a méheknek” címen ismertette. A Greenpeace-ben azért figyeltünk fel a műre, mert egyik programunkban hársfákat ültetünk, a másikban a méheket védjük. Ezek meg fogják magukat, és egymást gyilkolják? Mit lehet itt tenni?

Tovább olvasom

Ültettünk a Pozsonyi úton

Újabb növényeket ültettünk! Ezúttal Budapest belvárosának egy sűrűn lakott területét varázsoltuk kicsit zöldebbé. Önkénteseink és munkatársaink hozták rendbe és virágoztatták fel a Jászai Mari tér közelében található parcellákat, több mint 150 évelő növény elültetésével. Köszönjük nektek, hogy A jövő zöld városa-kampány támogatásával lehetővé tettétek ezt!

Tovább olvasom

A Római-part és az ártéri erdők titokzatos világa

Az elmúlt hónapokban nemcsak a Greenpeace Magyarország honlapján és Facebook-oldalán, de az országos sajtóban is sokat olvashatunk a Római-part ártéri erdeiről. Érthető, hogy a Római megmentéséért küzdő helyi aktivisták arról beszélnek, hogy a Római-parton található Budapest legcsodálatosabb ártéri erdeje. Említhetnék akár Magyarország, Európa vagy a Föld legnagyszerűbb folyóparti erdőjét is, mindenképpen igazuk lenne. Ők ezt ismerik, ezt szeretik, ennek megvédését tartják feladatuknak: igazuk van. De most szálljunk ki egy kicsit a Rómaival kapcsolatos napi küzdelmekből, és elfogultság nélkül nézzünk körül az ártéri erdők világában! Főképp itt, a magyar Alföldön.

Tovább olvasom

Az Év Fája

Hallottál már Az év fája kezdeményezésről? Európa-szerte több mint egy tucat ország választja meg kedvenc fáját évről évre, melyek nyertesei aztán Az év európai fája-címért küzdenek meg. Az immár 15 éves nemzetközi verseny Csehországból indult, melyen hazánk idén nyolcadik alkalommal vesz részt. Nézzük meg, miért érdemes szavazni!

Tovább olvasom

A majomkenyérfa

Emlékszel még Saint-Exupéry kis hercegére? A B-612-es kisbolygóról jött, és sokat küszködött a majomkenyérfa magvaival. Rónay György fordításában ezt olvashatjuk: „A kis herceg bolygóján pedig félelmetes magvak voltak: majomkenyérfa-magvak. A bolygó egész földjét megfertőzték. A majomkenyérfával meg úgy van, hogy ha az ember későn kap észbe, soha többé nem bír megszabadulni tőle. Egyszerűen elborítja a bolygót. Átlyuggatja a gyökereivel. Ha aztán a bolygó túl kicsi, a majomkenyérfák meg túl sokan vannak, előbb-utóbb szétrobbantják.” Szerencsére a kis herceg gondosan kigyomlálta a majomkenyérfákat, így bolygója nem került végveszélybe. „Tudok egy bolygót: lusta gazdája volt, figyelmen kívül hagyott három cserjét…”

Tovább olvasom

Fákat a tisztább levegőért!

Beszédes adat, hogy Kína után Magyarországon halnak meg a legtöbben a légszennyezés okozta légúti megbetegedések következtében. Évente több, mint 12 ezer magyar ember veszti életét a szennyezett levegő miatt – pedig könnyen megelőzhetnénk hogy minden évben egy nagyobb magyar város lakosságának megfelelő ember haljon meg. De mi lehet a szerepe ebben a fáknak, városi zöldfelületeknek?

Tovább olvasom

Mikor lesz magyar város Európa zöld fővárosa?

Az Európai Bizottság minden évben díjazza a közösség „zöld fővárosát”. Ezzel a címmel olyan városokat emelnek ki, melyek nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a lakosság élhető környezetben élhessen. Nézzük végig, mely városok nyerték meg eddig a címet, és hogy milyen magyar vonatkozásai vannak a történetnek! Te büszke lennél, ha a te településed kapná az Európai Zöld Főváros címet?

Tovább olvasom

Barát vagy ellenség? A csörgőfáról

A városi fákban az a jó, hogy mindig szem előtt vannak. Egy álmos májusi reggelen buszozom a hetessel az Erzsébet-híd felé, és feltűnik, hogy mennyi élénksárga folt van a Gellért-hegy sziklái között. Ezek bizony csörgőfák. Rikítóak, segítik, hogy az álom kiszálljon a fejemből, de a Gellért-hegy meredek oldalában nem jó helyen vannak. Ott a hazai növényzetet kellene megőriznünk. Aztán eltelik két hónap. Július közepére a virágok terméssé alakultak, de a szomszéd utcában látok egy csörgőfát, amelyen a sok-sok kis lampion között néhány kókadozó sárga virágzat megmaradt. Lefényképezem, és elhatározom, hogy átgondolom: szeretem-e a budapesti csörgőfákat.

Tovább olvasom

Megaprojektek a Liget története során

A Városliget létrehozása óta eltelt közel két évszázadban a közpark területe egyre csökkent, számos „megaprojekt” harapott ki darabokat a város lakosságának kikapcsolódására szentelt parkból. Bízunk abban, hogy a folyamat megállítható, és a Liget nem zsugorodik tovább, sőt területeket kap vissza eredeti állapotának megfelelően. Vegyük sorra, korábban milyen elképesztő, irreális ötletek valósultak meg, és tanuljunk belőlük!

A Városliget elherdálásának története

 

A Városligetet érintő első nagy területveszteség a Vác-Budapest vasútvonal keresztülvezetésével kezdődött, mely egy nagy szeletet hasított ki a parkból a 19. század közepén, ezt követte a „vigalmi negyed” kialakítása, amely a mai Vidám Park elődjének tekinthető. Ezt a nagy kiállítások korszaka követte: az országos, a millenniumi és a Hungexpo-kiállítás a XX. század elejére egyre több lebetonozott felületet és épületet jelentett a Liget életében. A két világháború között megtörtént a Hősök terének teljes leburkolása, a Regnum Marianum templom megépítése. A második világháború közvetlen pusztítása a fákat sem kímélte, ráadásul az ínséges időkben a faállomány jelentős része tüzelőanyagként végezte. Az államszocializmus idejére tehát jelentősen sérült a Városliget egysége, számos terület lebetonozásra került, több épület is megépült; ezzel is háttérbe szorítva a közparki funkciót.

 

A legismertebb és mai napig leglátványosabb veszteséget azonban a világháború és rendszerváltás közti időszakban szenvedte el a Liget: ekkor történt meg a Felvonulási tér kialakítása, a Sztálin-szobor felállításával. Ez szüntette meg a közpark „kapuját” jelentő Rondót, mely mára csak félkörként emlékeztet a történeti időkre. A hatalom reprezentációját jelentő betonfelület alapjaiban változtatta meg a park és a környék viszonyát, elszigetelve azt a környező utcáktól. A földalatti vonalának meghosszabbításával kettészakították a városligeti tavat, a Kacsóh Pongrác út és az M3 autópálya bevezető szakaszának megépítésével pedig jelentős autóforgalom zúdult a Ligetre, végérvényesen szegmentálva az addig egybefüggőnek tekinthető megmaradt parkot. A nyolcvanas évek elején megépült a Petőfi Csarnok, mely tovább csökkentette a zöldfelület arányát, tovább darabolta az egybefüggő lombtakarót, és újabb funkcióval terhelte a közparkot. A szocializmus alatt tehát elképesztő mértékben megváltozott a Liget arculata, funkciója és jellege.

 

Beszédes, hogy a Liget Projekt során ezeket a történelmi hibákat nem orvosolni kívánják, hanem épp tovább erősíteni. A PeCsa, a Hungexpo épületeinek lebontása, az Ötvenhatosok terén kialakított parkoló-betonsivatag megszüntetése hatalmas lépés lehetne a Városliget eredeti funkciójának visszaállítására, melyre az egyre sűrűbben lakott városi szövet lakóinak egyre nagyobb szüksége lenne.

Őrült megaprojekt a Ligetben: tanulságos történet

 

Bikaviadal a Városligetben. Őrültségnek hangzik, ugye? A korabeli közvélemény nagy része pont így vélte a XX. század legelején, amikor két magyar bankár úgy döntött, torreádoroknak épít lelátót a város legnépszerűbb parkjába. Az akkori lakosság körében nagy volt az ellenállás, azonban ők makacsul kitartottak a beruházás mellett, és keresztülnyomták az elképzelésüket. Több ezer fős lelátó, korszerű technika, hatalmas turisztikai remények és gazdasági fellendülés – ez lebeghetett a hatóságok szeme előtt, amikor engedélyezték az abszurd „fejlesztést”. A megaprojekt fénye elhomályosította a lakosság véleményét, a közpark fáinak életének fontosságát, és az állatkínzás borzalmait.

 

A történet sok szempontból rímel a Liget Projektre is. Reméljük, végkimeneteléből tanulnak a döntéshozók, a történet ugyanis szimbolikus csattanóval szolgál: a lelátók érdektelenség hiányában foghíjasak maradtak, a világhírű külföldi torreádor lesérült, a rendőrségnek is be kellett avatkoznia, mikor egy bikát kegyelemdöféssel akartak megölni, az egyik eseményről pedig egy bika elszabadult a Városligetben. A beruházók gőgje tehát visszaütött, az ellenzők érvei beigazolódtak: papírforma szerint a józan ész kerekedett felül, mely azt mondatta a pesti lakosság többségével, őrültség a Ligetbe bikaviadalt szervezni.

Bikaviadal a Ligetben

Fotó: Vasárnapi Újság, 1904. május 29 / Arcanum

Azon dolgozunk, hogy a lakosság érdekeit szem előtt tartva, a budapestiek több mint 80% -a véleményének megfelelően a Városliget új épületek nélkül újuljon meg – és ez legyen az, amit a Liget történelemkönyvébe beírhatunk majd a 2010-es évek legvégéről. Nemzeti örökségünk egy fontos szelete a Városliget, melyet nemhogy tovább herdálni, hanem ápolni, sőt fejleszteni vagyunk hivatottak. A mi közparkunk védelme közérdek!

Hogyan lett a baszkok fővárosából élhető, zöld város?

1980-ban Bilbao minden további nélkül pályázhatott volna a legrondább spanyol város címre, ha lett volna ilyen verseny. A 350 ezer lakosú észak-spanyol középváros a Bilbao folyó völgyében fekszik, tengeri kijárattal az Atlanti-óceánra. Tovább olvasom